Tolongás az ablak körül

A korábbi bejegyzésből lemaradt, hogy december 5-én olyan tumultus volt a mikulásos ablaknál, hogy a fotós alig fért oda.

Távol a szobatisztaságtól

A minap Áron elkezd nyögni-nyomni. Felvetem, hogy talán jobb lenne ezt a bilibe intézni, üljön rá legalább. Erre ő:
- Nem. Itt kakilok!

Hull a pelyhes

Szorgalmasan és kötelességtudóan szaval.

Itt volt ám a várva várt.

Várják a Mikulást

Hamupipőke

Múltkor kaptunk anyutól színes tésztát, mert hogy az milyen jópofa, biztos szívesen megeszik majd a gyerekek. (Akik mellesleg tésztaimádók.) Ma azt ettük ebédre.
Adél egyszer csak szól, hogy neki elfogyott. (Ez az új duma: "Nekem elfogyott!") Nézem a tányérját, még egy csomó tészta van benne. Fel is hívtam erre a figyelmét. Erre ő:
- Zöld!
És valóban, kiválogatta a zöldeket. Ezeket megkóstolni sem volt hajlandó.

Az igazi lufi

A második adventi zsákban lufik voltak. Fel is fújtuk őket, de Áron nem volt elégedett az eredménnyel. Az ő lufi-emléke héliumos. Állt a lufival a kezében, nyújtózkodott, és magyarázta: Apa, felgurítjuk!

Rendszert keres

Hétfőn a koraiban Gabi azzal indított, hogy adott Adélnak három tálkát, meg pici, színes (piros, sárga, kék) műanyag járműveket. Annyit mondott, hogy rakja szét őket a tálkákba. Aztán csöndben néztük, hogy mi történik. Adél random módon szétosztotta a cuccot. Gabi - mintegy mentegetésképpen - mondta nekem, hogy ő végül is semmi támpontot nem adott. Aztán megkérdezte Adéltól, hogy így jó lesz-e.
Erre Adél belenézett az első - piros többségű tálkába - és kiszedte onnan a nem piros járműveket. A sárgákat beletette a másodikba, a kékeket pedig a harmadikba. Aztán a többi edénykét is szépen "kigyomlálta", és el is magyarázta nekünk, hogy itt vannak a pirosak, itt a sárgák, és itt a kékek.
Tisztára meghatódtam.

Ősz kipipálva

Az őszt egészségesen - egy futó nátha per fő - abszolváltuk. Tavaly ilyenkor azért már túl voltunk legalább egy antibiotikum kúrán, hogy a folytatásról ne is beszéljünk. Úgyhogy idén a megelőzésre súlyozunk. A repertoár:
- Béres csepp
- C-vitamin
- Broncho-Vaxom
- homeopátiás bogyók
- felnőtteknek japán kristálygomba ital és forralt bor.
Akkor most jöjjön a tél.

Adventi naptárkodás

Az elmúlt napok estéit Viki lázas kreatívkodással töltötte. Tévét elég nehéz volt nézni, mert gyakran ment a varrógép a nappaliban; feliratos filmet meg marha nehéz találni. Szóval készült 24 darab zsák filcből gyönyörű figurákkal, amik ma installálva lettek. Ízelítésül az első tizenhat:



Namármost a gyerekeknek vacsora után mutatta meg a főszervező az újítást. Adél - aki születésnapi partyn volt a múlt héten, és hasonló alakú zászlókon volt a köszöntő felirat - rögvest "Boldog születésnapot!" kiáltással lelkesedett, amihez Áron azonmód csatlakozott, úgyhogy ez ment pár percig kánonban. Ezt követően tájékoztattuk őket a rideg valóságról, és az első zsák lekerült a karnisról.
Gyors kigombolást követően

az első alkalommal egy-egy plüss hűtőmágnes került elő.

"Találtam mackót." "Találtam csacsit." - szólt bölcsen a bontogatásban élen járó leány.

Ő volt, aki először helyezte a hűtőre az alanyt,

majd Áron is megtette, amit megkövetelt a haza.

Reggeli Dani babával

Adél szervezte ekképp.

Portré rántottacsimbókkal

Bekente - alaposan

Ülök a kanapén; passzív felügyeletet gyakorlok a pomogácsok felett.
Áron - kezében egy üres níveás arckrémes tégellyel - matat a játékdömper körül. Eccer csak rohan hozzám lelkesen:
"Apa! Most már megy az autó! Jó alaposan bekentem a kerekét!"

Levegőzés teraszon

Gyermekeink kilátogattak a teraszra, hogy csendben, andalogva pár kortyintás friss levegőt szippantsanak, hallgatva az őszi napsütéstől pár órára feléledt rovarok halk zümmögését.
Afféle békés, napközbeni hangulatmorzsa ez:

Viki életének árnyoldala

Esténként kijön a wc-ről a nővel, és keseregve azt mondja: "Én ettől teljesen kész vagyok!"

Kiimádkozni azt, ami bent van, ugyanis nem egyszerű.

Törné, törné a mákot

Van az a remekbe szabott mondóka, hogyasszongya
Töröm, töröm a mákot,
sütök vele kalácsot.
Szórok bele mazsolát,
megkínálom anyukát/apukát.
Ebből aztán nálunk van egy jó pár változat. Adél például előszeretettel szór bele csontot, hogy megkínálja Lordot (a vizslakutyát). Az alábbi videóban kevesebb hangsúlyt helyezve a rímekre egy ilyen verzióval is előáll:
Szórok bele tejet,
megkínálom cicát.
Áron barátunk elkezdte egy reggeli végén a témát, és próbált volna a végére jutni - kevés sikerrel. Aztán egyszer csak mégis sikerült egy frappáns befejezés.

Esz-isz

Ma nagyanyó és nagyapó hozott egy hús-vér Thomas mozdonyt és egy kapcsolódó szakirodalmat.

Azóta Áron egy centimétert sem mozdul Thomas nélkül - papírforma. A vacsorához is öten ültünk le az asztal köré.

Ebben a kontextusban két mondatot idéznék fel, mely a magyar nyelv nehézségeit tükrözi:
"Thomas is esz."
"Áron és Thomas is iszott."
Az emberek úgy látszik ebben a korban még szigorú logika szerint beszélnek, később jön a manír.

Ő Micimackó

akiről a minap írtam:

(a középső)

Melyik a bal és melyik a jobb?

Ezt a postot a dicsekvésnek szentelem.
Sajnos nem tudom tudatos nevelésünk eredményeként elkönyvelni; egyszerűen csak jött: Adél tudja, melyik a jobb és a bal keze.
Ez egy 3 éves és 10 hónapostól elég szép eredménynek tűnik annak fényében, hogy én már nem egy felnőttkorúval találkoztam, aki ezt ilyen biztonsággal nem produkálta.
A gyanú, hogy van ez a képesség, az anyósomban merült fel, aki jelezte is nekünk. Az elmúlt másfél hétben többször is teszteltem a dolgot, és hibátlan teljesítményt nyújtott.
A minap meg azt mondta az etetőszékben: "Anya! Fáj a kezem. A bal." És emelte is a bal kezét.
Úgy döntöttem hát, hogy elkészítem ezt a videót dicsekedés jelleggel (az Áronnak osztott sallert nem vágtam ki - lássék, hogy az élet azért közben kegyetlen):

Beszélgetésem Micimackóval

A gyerekek Szabináéktól kaptak még a nyáron egy Micimackó bábot.
Adél ma ebéd után jön be a konyhába, kezén a báb. Persze ilyenkor dumcsizunk egyet.
Én: - Szia Micimackó! Ebédeltél már?
Adél: - Igen!
Én: - És mit ebédeltél?
Adél: - Húslevest.
Én: - Húúú, tényleg? És szereted a húslevest?
Adél: - Nem.
Én: - És mit szeretsz?
Adél: - Mézet.

Aztán később a társalgás így végződött:
Adél: - Na, énekeljük el a Micimackót!
Egy napon, mikor Micimackónak
Semmi dolga nem akadt...

Mi lehet fontosabb a kajánál?

Pár napja még az volt az általános, hogy bekiabáltam a nappaliba a pomogácsoknak, hogy uzsonna, és Adél egy percen belül már ott is termett.
Újdonság van:
Én: - Adél, uzsonna! Gyere ki a konyhába, légy szíves!
Adél: - NEM! Olvasok...

Adott neki

Vacsora végén sült gesztenye volt, a pomogácsok nagy kedvence. Áron ma valahogy nem volt rákattanva. Már csak ketten voltunk a konyhában, én a pultnál állva eszegettem az utolsó szemeket, ő meg autózott az etetőszékben. Egyszer csak szólt, hogy kér gesztenyét. Pucoltam neki a maradékot, de közben örültem, hogy mégis csak eszik. Aztán egyszer csak felkiált:
- Anya, megetettem a Subarut!
És mutatja az autóját, ami tele volt tömve gesztenyével...

A sütőtökös kuglóf

Rögtön azzal kezdeném, hogy más tollával ékeskedem. Zsuzskától kaptam ezt a receptet, csak annyit változtattam rajta, hogy 30 dkg cukor helyett 20 dkg-mal készítem, és alkohol nélkül. A sütőtöktől így is elég édes. Valami pikáns lekvárral az igazi.

(Whiskys) sütőtökkuglóf

Hozzávalók:
24 dkg sima liszt
2 kiskanál sütőpor
1 kiskanál szódabikarbóna
1 kiskanál só
2 kiskanál fahéj
20 dkg kristálycukor
1,5 dl növényi olaj
4 nagy tojás
25 dkg főtt sütőtökpüré
4 ek whisky

A sütőt melegítsük elő 175C-ra. Egy kuglófsütő formát vajazzunk és lisztezzünk ki.
Keverjük össze a lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát, a sót és a fahéjat.
Keverjük habosra a cukrot a tojással, majd az olajjal, aztán adjuk hozzá a sütőtökpürét. Adjuk a lisztes elegyet is hozzá, végül pedig a whiskyvel keverjük el. Tegyük a tésztát a kuglófsütő formába, majd süssük a sütőben tűpróbáig. (kb 45-50 perc). Negyedóra hűlés után szedjük ki a formából.

Tippek:
- sütőtökpüré: súlyban ugyanennyi sütőtököt főzz puhára (pont annyi vízben, amennyi ellepi), majd a tökdarabokat turmixgépben (esetleg botmixerrel) a víz nélkül pürésítsd
- ha túl hamar akarod kiszedni a formából, akkor könnyen szétesik
- a whisky-t bármilyen alkohollal helyettesítheted, vagy el is hagyhatod

Mennyi időd van megnézni valamit a neten?

Kábé egy perc.
Aztán a második perc elején megjelenik egy pomogács.

Kisvártatva - de szigorúan a második percen belül - jön a másik.

Utóbbi előszeretettel veri a klaviatúrát, mert az vicces.

Jöttek Panniék

Érkeztek még Panniék is végre,

akik tizenegynéhány órával előttünk még egy másik földrészen tartózkodtak, ami elég jó ürügy lehetett volna nekik arra, hogy lemondják a vendégeskedést, de akkor persze lemaradtak volna Viki sütőtökös kuglófjáról (adélul ejtsd: kuflóf).
A kuflóf pedig több tudományág szerint is elég jó fejlesztés, és egy kismama számára kell is az értékes kalória,

meg másoknak is kell - ha értékes, ha nem.

Jöttek Rékusék és Juckóék

Persze, hogy jöttek, mert jó fejek, és hiába élnek messzi földön, meg hiába szülnek új gyerekeket,

nekik a barátság szent, és ezért jönnek.

Nagy kockázatot nem vállaltak Áron esetében egy autóval meg egy quaddal (utóbbival egyébként gyermekünk nagyfokú népszerűségre tett szert az utcánkban lakó háromfiús családban). Áron erre a délutánra lényegében ki volt pipálva.

Adél kicsit eleresztette magát fegyelmileg, és oda-oda csapkodott - főleg a kisebbnek tűnő Katának,

de a nyilván nagyobb Dani is kapott egyet. Újabban sajnos ez előfordul nálunk.
Kiragadnám még azt a feladványt, hogy hogyan fér el hat gyerek és négy felnőtt egy asztal körül.
Megoldás: utóbbiak állva.

Délutáni momentum még, amikor a két nagyfiú is jobban csatlakozott a közösséghez, mert volt érdekes program:

Jöjjenek máskor is.