Bejelentetlen rendezvény

Szombat reggel az ágyban.

Farsang

Ma volt farsang az oviban. A beöltözési igények felmérését Viki már hetekkel ezelőtt elkezdte. Mindkét gyerek elég határozott elképzelésekkel rendelkezett. Adél tízből nyolcszor a boszorkány témát jelölte meg. Áron nem hibázott ennyit sem, ő vonatvezető (így) szeretett volna lenni.
Az én kreativitásom a vateráig terjedt. Aztán miután ott nem jártam sikerrel, Viki meg Papi összerakta a jelmezeket kartonpapírból, és a család ruhatárából (Viki egyik fekete pólója lett Adél boszorkány ruhája).

Mindkét pomogács némileg megilletődött a sok beöltözött gyerektől (és két kalóz óvónőtől), de aztán este már elég lelkesen meséltek a napról.

Hasznos jegyzetek beszélgetéshez

Munkahely környéki baba témájú udvariassági beszélgetések esetére jó ha az ember csomagol előre még otthon néhány tartalmas választ. Kiváló megoldás ilyenkor, ha a baba által már felhalmozott tudást helyezzük előtérbe.
Kisebb a hibázás esélye, ha készítünk jegyzeteket.
1. Mosolyog
2. Kézzel fog
3. Tud és szeret gyűrűk urásat sikítani (olyan nazgulos-sárkányosat)
Ez azért itt már haj, nem?

Cumis

Kata egy óvatlan pillanatban rácuppant a cumira.
Nem bánom, bár azt sem bántam, hogy nem cumizik. Mindenesetre azóta határozottan kevesebb a sírás, láthatólag megnyugtatja őt ez a cicipótló.

Falusi lét

Már korábban is gyanakodtunk rá, hogy néha róka jár a kertünkben, de néhány napja láttam is egyet átsétálni a teraszon. A szkeptikus családtagjaimnak azonban ez sem volt elegendő (pedig úgy emlékszem, ötös voltam biológiából), úgyhogy íme a bizonyító erejű videó.

Sajnos a lényeg, amikor elásott egy nyulat a hóban, nincs rajta, ekkor ugyanis még sokkos állapotban bámultam ki az ablakon. Azóta megtudtam, hogy néhány háznyival arrébb 12 kacsát vitt el a ravaszdi. Én meg azt hittem, hogy a Vuk az egy mese.

Foghelyzet

Gondoltam, készítek egy videót arról, hogy Kata milyen ügyesen megragadja a dolgokat, hogy aztán a szájába vigye és megrágja őket. Minden kézbe fogott tárgy így végzi, de nagy kedvenc ez a karácsonyi rágóka.

Miután elkészült a videó, megnéztem, van-e valami komolyabb indoka ennek az intenzív rágcsálásnak. Volt. Rögtön kettő is.

Hajhelyzet

Kata hajban nem annyira erős. Álló nap csak pihenövesztésre koncentrál, többre nem hajlandó.

Egyelőre nem aggódunk, múltbeli adatok szerint az a haj előbb-utóbb kinő.

Póttorta

Arra számítva, hogy nagy családi partit rendezünk a hétvégén, Adél születésnapi tortáját - egyeztetve az ünnepelttel - egy héttel későbbre szerveztük.
Volna, ha a meteorológusok nem kezdik el a rémhírterjesztést, ami miatt a rokonság megrettent, és jelezte nemjövését.

Így esett, hogy hét közepén jött meg a torta, mini kivitelben.

Nálunk mostanában csak a szomszéd város csokis-marcipános költeménye jöhet szóba, úgyhogy semmi házi-leleményre nem kényszerülünk, mint egykoron. És ez most így jó.

Tisztázandó

Az alábbi klipet nézve, Áron tisztázni kívánta a kapcsolódó társadalmi konvenciót:
- Anya, szabad pucin énekelni?

Medve

20% nyáltartalommal

Adél 6

Hiába lett 6 éves ez az Adél, ez a kesztyű itt még mindig lötyög egy kicsit.

Ma még csak mi köszöntöttük. Torta csak jövő héten lesz a nagy családi murin. Addig is ünnepi vanília puding örvendeztette meg a délután konyhába betérőket.

Boldogat a Főpomogácsnak!

0,333333333 év

Kata négy hónapos. Ha jól emlékszem, ebben a korban ezt illik havonta bejelenteni és mellé egy képet is mutatni. Íme:

A minap jeleztem Vikinek, hogy ha a kórházból szólnának, hogy el lett cserélve a gyerek, van helyette másik szép, már nehezen tudnám ezt itt visszaadni.
Szeressük.

Halászbé

Múlt hétvégén Viki gondolt egy hirtelent, és gyorsan meggyőzte a családot, hogy menjünk el a Halászbástyához, ha már ilyen napsütés van. Reggeli után (10.45-kor) rögvest ki is pakoltuk a gyermekek közül az érettebbeket a kocsiba, és amíg Viki a legkisebbik mennydörgés-szerű székletét kezelte, addig mi Bartos Erika Halászbástyát is érintő meséjét olvastuk kint a zimankóban. (Gondoltam is rá egy rövid ideig, hogy az ideillő stílusban írom meg, ahogy Adél, Áron, Kata, Anya és Apa elindultak barna színű autójukkal kirándulni, de gyorsan lefáradtam ettől az elképzeléstől, és marad a sima verzió.)
Áron a meséből merítve végig a sárkányos toronyra hegyezett, ami elég jó lendületet adott a csapatnak.

Megérkeztünk, és át is mentünk turistába. Tessék, gyorsan itt egy csoportkép:
meg vicces fotó a bohó gyermekekről:

Most is kiderült, hogy a Hb. elég hálás téma mindenkinek. Olyan szavak jutnak az ember eszébe a látványról, hogy például fantasztikus.

Persze a sárkányos torony az utolsó volt, és persze Áron lába megrogyott, amikor az első lépcsősor tetején meglátott egy számára nem túl szimpatikus kőoroszlánt. Így egy rövid nem-megyek-fel-hiszti után Adéllal léptünk csak fel.

Aztán lefele menet Adél megsimogatta a szóban forgó oroszlánt, és ezt látván Áron is erőt vett magán. Megszülethetett így a legfontosabb fotó:

Kettőre haza is értünk, toltuk a sajtos tésztát, ami ritkán van, de akkor milyen népszerű már.

Zuhanyzunk

Néhány napja újítottunk az esti tisztálkodás menetén. Eddig úgy zajlott a "fürdetés", hogy öten nyomultunk a fürdőszobában: nagyok a nagy kádban Laci felügyelete alatt, Kata a kiskádban, az én kezemben. Aztán mindenki törölte, krémezte, öltöztette a neki kiosztott gyerekeket. Mivel fürdetési időben nem tombol a szófogadás, nem nehéz belátni, hogy nekem volt könnyebb dolgom. Részben ez, részben pedig az a törekvés, hogy Lacinak egy kicsit több jusson Katából, arra motivált, hogy változtassunk a leosztáson. Ehhez jön még Áron ekcémára hajlamos bőre, és máris megszületett a döntés: ideje megismertetni a nagyobb pomogácsokat a zuhanyfülkével.
Az új módi elég népszerű. A fürdőben mindenki felölti az immár bevett ruhadarabnak számító fürdőköpenyét, strandpapucsot húz, nyakába kanyarintja a törölközőjét, és átvonul a zuhanyzóba.

Ott aztán megy a nagy vidámkodás. Közben apa és lánya háborítatlan idillben, szerelmes pillantásoktól kísérve abszolválja a fürdést.

Pozitív externália: én is lezuhanyozva kerülök ki a folyamatból, így nem probléma, ha szoptatás közben elnyom az álom.

Az első hó

Végre - így tél közepén - leesett az első hó, így aztán mentünk is lapátolni, hóembert építeni, szánkózni. Adél a tőle megszokott lelkesedést tanúsította, Áron viszont tőle szokatlan módon volt lelkes. Talán a mese-élmények hatására jelentős pozitív fordulat állt be emberünknél a két évvel ezelőtti önmagához képest, amikor is már egy orrocskára hulló hópihe is kiverte nála a biztosítékot. Most minden gond nélkül felvette az orkán nadrágot, és ilyeneket mondott: "Anya, menjünk ki a hóba, hóembert építeni!" "Táncolnak a hópelyhek!" "Megfoghatjuk? Ugrálhatunk bele? Rugdoshatjuk?" - mintha ez eddig tilos lett volna.
Azt is leosztotta már a reggeli közben, hogy ki melyik részét gömbölyíti majd a hóembernek.
Adél rögtön nagy szakértelemmel látott munkához, papi segítségével az egész kerten végiggörgetett egy hólabdát.

Áront kissé elbizonytalanította, hogy ettől a művelettől havas lesz a kesztyűje, de aztán - látva, hogy itt arról készül fotó, aki gömbölyít - beszállt ő is az építkezésbe. (A háttérben Adél a megfelelő botot keresi a hóemberkézbe.)

Szerencsére még sikerült lefotózni a hóembert, mielőtt elolvadt volna.

Megúszta szárazon

Áronnak vacsora közben elmagyaráztuk, hogy mit jelent az, hogy "megúszta" a sámliról leesést.
Egy óra múlva fürdés közben vagy három esetben szőtte bele a családi beszélgetésbe a tanultakat (egyébként helyesen).
Ilyenkor a szülő nagyon röhög.

Köpenyesek

A téli vásár közepette szert tettünk két gyermek nagyságú fürdőköpenyre. Mindezt a porontyok távollétében, ami Adél esetében nem probléma, de Áronnál ugye nagy a kockázat. Átmegy-e a szín, átmegy-e a csíkosság, ÁTMEGY-E A MAJOM?
És persze, hogy a majom a köpenyen kizáró paraméternek bizonyult. Némi tárgyalást követően végül sikerült ráadnom a darabot úgy, hogy belengettem neki egy olyan övkötés-technikát, amely a majmot 100%-ban eltakarja. Ez sikerült is, és bár ez aztán a fürdőben ugrálás közben jellemzően kilazul, de hát ki látja már azt...
Szilveszter napján másodszor volt a gyerekeken a fürdőköpeny, és mivel Magdi is felöltötte ruhatárának eme darabját, fixálódott, hogy ez trendi dolog.

Aztán Viki előbányászta Adél évekkel ezelőtt turkált babaköpenyét, így készíthettem egy ilyen cukinak mondott családi képet is:

Két rövid

Szülinapi utóhatásként a következő kérdést tettem fel szűk családi körben:
- Ki szavaz arra, hogy együnk tortát?
Mind a négy reális pályázó ezerrel emeli a kezét. Erre Adél dacára a tényeknek:
- Anya tartózkodott.

-------------------

Fürdés közben Áron szemléli a falat.
Áron: - Mi az ott?
Én: - Díszcsempe.
Áron: - Mi az a díszcsempe?
Én: - Attól lesz szép a fal. A többi csempe végtelen egyhangúságát töri meg ez a gyönyörű csempedarab.
Áron: - Miért kell megtörni?

Hoppá, egy levelibéka!

Áron négy

Boldogat!

Nemzeti öntudatra ébredés

Adél reggeli közben egyszer csak azt kérdezi:
- Anya, mi magyarok vagyunk?
- Igen.
- Apa is?
- Igen.
- Nagyanyóék is?
- Igen.

A téma nem hagyta nyugodni. Kicsit később a biztonság kedvéért telefonon mamitól is megkérdezte.
- Mami, ti magyarok vagytok?

Két aprócska elértés

Újévi koncert házigazda: - Johann és Joseph Strauss Pizzicato Polkáját hallhattuk.
Áron: - Strandbicikli?
-----
Bojtorján együttes: - Egyik szidta gazdáját, róka rege róka.
Áron: - Kiszívta a Mazdáját?

Ahova nyáron is megyünk kirándulni

az Révkomárom.
Tatáról 20 perc alatt elérhető.

Kiváló motorozós terepekkel.

Szép nagy fenyőfával a sétálóutcában.

Hölgykoszorú

Anya-Nagymama-Kisded-Nagynéni

Karácsonyi Magyar vándor

Alaphelyzet: Nagyszülő 1.

Hopp: Nagyszülő 2.

Hopp: Nagyszülő 3.

És hopp: Nagyszülő 4.

Szép gyakorlat!