Vonatos síp

Karácsonyra kaptuk a Boldi-Áron-Berci triótól ezt a kiváló darabot, amellyel gőzmozdony sípot lehet utánozni:

Áron jutott eszükbe róla. Hogy hogyan, nem értjük.
Mindenesetre mi szülők kaptunk egy csomag megbízható füldugót is mellé.
Nagyon köszönjük!

Pomogácsra szabott ajándékok (Adél)

Egy kislány kapjon babát karácsonyra!
De minek? Nettó egy perc volt, mire Adél lehámozta az új szőkeségről a ruhákat, azóta sem lett belőle családi celeb. A húgoméktól kapott Laura baba már egy jó ideje mindent visz, bár már nem blogképes szegényke, ahogy kinéz.
Viszont.
Viki kapott egy szikrát a koraiból és pár éjszaka alatt legyártott filcekből egy arcot, amire tépőzárral lehet filc érzékszerveket, filc hajakat és stilizált filc szőrzeteket ragasztani.
Adél kivette a zacskóból az ajándékot, és minden instrukció nélkül tudta, mire szolgál az eszköz. Első alkotása (önálló):

Némi segítséggel aztán a szemnek szánt darab tényleg szem lett és nem orr.

Kapott hajat, egy szimpatikus orrot a három választhatóból, egy vidám szájat és két fordított fület.

Aztán jött a sok-sok átrendezés. A szem aznap este nem változhatott. Csak az alagút alakú volt elfogadható. Viszont a szőke hajból lett copfos barna - masnikkal.

Saját szabadalmam szerint a copfok egyben kiválóak magyaros bajusznak is.

Adél szabadalma szerint pedig a szakáll és a haj/bajusz elem kiváló XXI. sz-i konttyá alakítható.

Ja, és van egy bácsika szett is.

Na, ez lett idén a siker, nem a baba.

Pomogácsra szabott ajándékok (Áron)

Áron amióta tudja, hogy a karácsony az valami olyan dolog, amire lehet rendelni a Jézuskától valami szemrevaló ajándékot, a Thomas gőzmozdonyos kultúrvilág kincseit áhítja. Vele tehát nem volt nehéz dolgunk. Kiválasztottuk a végtelen termékskálából a leginkább faalapút, ami ráadásul kompatibilis a meglevő sínekkel, és abból rendeltünk kettőt: egy James-t és egy Percy-t.
(Zárójelben írnám le, hogy Áron csengettyűszót követően először nem jött rá, hogy a fa alatt található papírzacskók rejtik az ajándékot. Amikor végül Adél odamerészkedett, és bátran kiemelte a nem neki szánt zacskóból az egyik famozdonyt, Áron nagy örömmel felkiáltott: "Percy! Adél kapott egy Percyt!!!" Nagyfokú boldogságot tapasztaltunk akkor is, amikor kiderült, hogy az valójában az övé.)

Csak még egy kép a témához. Áron hajnalban rendszeresen kikéredzkedik a nappali kanapéjára. Ekkor vinni kell vele mindazt a fétishalmot, amit az ágyában felhalmozott. December 24-i eredmény:

Áron haverkodik

Némi aggódást okozott nekünk korábban, hogy Áron társaságban hogy úgy mondjam, nem túl nyitott. Sopánkodtunk is erről mi nagyok egymás közt, hogy nem játszott senkivel a helyi baba-mama klubban, meg hogy mérsékelten haverkodott Aprajafalván a kedves anyukák kedves gyerekeivel, és Gannán sem volt az a társaság közepe, sokkal inkább egy anyámasszonykatonája.
Hősünk esélyesen megelégelte a szülők ez irányú nyavalygását, és újabban úgy viselkedik, hogy azzal megfeleljen a társadalmi elvárásoknak.
Az új Áron immár önként rohangál másfél kilométert vendégségben beltéren kortársakkal, szívesen pózol más autó-őrültek társaságában egy fal előtt,

felszólításra hajlandó megölelni felebarátját (esetünkben Bálintot).

Ráütés

Áron némi bejglit követően totálisan rákattant Viki hókiflijére. A hatodik fogyasztása közben:

Viki: - Áron, te eléggé a papira ütöttél!
Áron: - Nem!
Viki nevetve: - Nem ütöttél a papira?
Áron ellentmondást nem tűrő hangon: - Nem ütöttem rá a papira!
------
Van a családunkban valaki, aki ha eszik, nem beszél. Az evés, az evés...

Tele van

Viki: - Áron, hozd ide a kutyás vödröt, légy szíves.
Áron: - Nem tudom. Tele van a kezem.
Én: - És mi van a kezedben, Áron?
Áron: - Két katica és egy Ford.

Vagy úgy...

Felmos

Viki a teraszon tesz-vesz, én a konyhában teszek-veszek, pomogácsok (rám bízva) a nappaliban tesznek-vesznek.
Én (felügyeleti szervként): - Áron, megnézed, Adél mit csinál?
Áron kisvártatva: - Felmos.
Én (ismervén Adélt): - De ugye csak a padlót mossa?
Áron kisvártatva: - Neeem. A szőnyeget és a karácsonyfát.

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!

Kari

Fa

Ma hajnalban a gyerekek arra ébredtek, hogy ott állt a nappaliban a napok óta emlegetett karácsonyfa.
Kábé 20 percig tartott az álmélkodós bejárás.

Pláne, hogy van a fán egy kicsi fa vonatdísz. Az különösen nagy becsben van.

Két duma: Ford és zsíros

1.
Áron: - Apa hova ment a Forddal?
Viki: - Elvitte a szervizbe olajat cserélni. A Ford most volt kétéves, ma van a születésnapja.
Áron: - Az autóknak nincs születésnapjuk. Nem kapnak tortát.

2.
Adél: - Kérek kiflit!
Viki: - Adél, a sajtos tésztához nem eszünk kiflit. Csak a rakott káposztához, mert az zsíros.
Áron: - A bundáshoz (értsd bundás kenyérhez) is eszünk kiflit, mert az is zsíros.

Mézeskalács sütés - Episode 3.

Volt már nálunk egy kollégiumi babaklubos mézeskalács sütés még októberben, csak hogy idejében elkezdjük az ünnepi előkészületeket. Ezen a pomogácsok részéről csak Áron vett részt, ő viszont megtanult rendesen szaggatni. A kiszaggatott kalácsokat pedig egyenként vitte a tepsibe. Ez az akció azonban leginkább gyurmázásba torkollott, tekintettel a résztvevő aprónép 2 év körüli átlagéletkorára.


Aztán - mint szülői munkaközösségi tag - kezdeményeztem, hogy az oviban is süssenek a gyerekek. Anyukák beviszik a tésztát, óvónénik kinyújtják, gyerekek szaggatják, díszítik, konyhásnénik megsütik. Adélt kérdeztem az esemény után, hogy mit csináltak. Vigyorogva mondta, hogy "gyurmáztunk!" De azért kiderült, hogy angyalkát is díszített mazsolával.

A héten pedig végre itthon is nekiálltunk egy jó nagy adag tésztával és nagyszülői segítséggel. A gyerekek nagyon kitartóak voltak, szerintem legalább 3/4 órán keresztül lelkesen álltak a konyhaasztalnál, és válogatták a formákat ("Én csillagot!"), szaggattak, és nyomkodták bele a diót, mazsolát.

Aztán Adél elkezdte inkább elfogyasztani az asztalon lévő felhozatalt, beleértve a nyers tésztát is.

Aki kitalálja decemberben

hogy szabadtéren találkozik a barátaival hóban és jégben, az ne csodálkozzon, hogy séta gyanánt gyermekeivel kábé 40 métert tud megtenni negyed óra alatt, és hogy a porontyok végül odafagynak a természet lágy ölébe.

Az itt látható kismackó pedig Gergő, aki mosolygós a fogcsikorgató helyzet ellenére. Hogyan tartsunk pontosan 90 cm távolságot játékot játszottak Adéllal úgy 20 percig.
Amikor a csapat aztán odébbállt, leánykánk továbbra sem igazán mozdult.
Így készült A nagy fa és a kis Adél c. kép.

Hajnyírás előtt

Tudtuk már egy ideje, hogy Áron haja nem maradhat tovább. A vágást megelőző napon kifejezetten dokumentálás jelleggel vettem elő a fényképezőgépet. Rájöttem, hogy a tükörnél fele annyi képet kell csak készíteni. Rendívül praktikus.
Hősünk vizsgálja még bozontos önmagát,

részletekbe menően,

tüzetesen.

Zsákolj, Adél!

Elmentünk a nagy, francia, gyerekbarát sportáruházba téli cuccokat venni az óvodai léthez. Miután meglettek a holmik, elindultunk megvizsgálni a gyerekbarátságos részt. Ezúttal a kosárpalánkoknál álltunk meg egy hosszabb tesztelésre. Itt a 95 centiméteresek is tudnak zsákolni, ha összeszedik magukat.