Zuhanyzunk

Néhány napja újítottunk az esti tisztálkodás menetén. Eddig úgy zajlott a "fürdetés", hogy öten nyomultunk a fürdőszobában: nagyok a nagy kádban Laci felügyelete alatt, Kata a kiskádban, az én kezemben. Aztán mindenki törölte, krémezte, öltöztette a neki kiosztott gyerekeket. Mivel fürdetési időben nem tombol a szófogadás, nem nehéz belátni, hogy nekem volt könnyebb dolgom. Részben ez, részben pedig az a törekvés, hogy Lacinak egy kicsit több jusson Katából, arra motivált, hogy változtassunk a leosztáson. Ehhez jön még Áron ekcémára hajlamos bőre, és máris megszületett a döntés: ideje megismertetni a nagyobb pomogácsokat a zuhanyfülkével.
Az új módi elég népszerű. A fürdőben mindenki felölti az immár bevett ruhadarabnak számító fürdőköpenyét, strandpapucsot húz, nyakába kanyarintja a törölközőjét, és átvonul a zuhanyzóba.

Ott aztán megy a nagy vidámkodás. Közben apa és lánya háborítatlan idillben, szerelmes pillantásoktól kísérve abszolválja a fürdést.

Pozitív externália: én is lezuhanyozva kerülök ki a folyamatból, így nem probléma, ha szoptatás közben elnyom az álom.